Hogyan gondolkodik a kutyád?

Azt mondják, hogy a kutya az ember legjobb barátja. A legújabb kutatások elsősorban arra összpontosítanak, hogyan gondolkodnak a kutyák, és mit érzékelnek bizonyos pillanatokban. Gondolkodásukat sokoldalúnak tartják abból kiindulva, hogy a kutyák egyre inkább bekapcsolódnak a bűnözők felkutatásába, a vak emberek mindennapjainak megkönnyítésébe vagy bizonyos feladatok elvégzésébe. De hogyan érzékelik a kutyák a körülöttük lévő világot, és hogyan gondolkodnak róla?

Közel 20 évvel ezelőtt egy amerikai Ph.D hallgató, Alexandra Horowitz azzal a javaslattal állt elő, hogy kutatásával a kutyák gondolkodását vizsgálná. Először is ki kellett állnia kutatási célja mellett, mert akkoriban ez nem számított túlságosan vonzó és érdekes témának. Horowitz ma már egy New York-i egyetem elismert kutatója. Szakterülete a négylábú barátaink gondolkodásmódjának megismerése és kutatása. Elsősorban arra összpontosít, hogyan gondolkodnak a kutyák, hogyan tanulnak, és hogyan oldanak meg problémákat. 

A kutyák hosszú ideje az emberrel együtt fejlődnek. Ősidők óta a legjobb barátaink, és ez lehet az oka annak, hogy ennyire figyelmesek és fogékonyak az emberi utasításokra. Az agyműködésük azonban ennél sokkal bonyolultabb, és még mindig nem ismerjük teljesen pontosan. 

Utazás a kutyák lelkének mélyére
Nézzük meg néhány hosszú távú kutatásból nyert konkrét jelet és következtetést. Ha például ránézel a kutyádra, és az arckifejezése bűntudatról árulkodik, az nem azt jelenti, hogy a kutya tudja, mit csinált rosszul, azonban tisztában van vele, hogy büntetés következik. A tudományos kutatások kimutatták, hogy a bűntudat olyan összetett érzelem, hogy a kutya nem tudja megkülönböztetni a félelemtől.

A legújabb kutatások azt is kimutatták, hogy a kutyák a szájukat nyalogatják, amikor stresszesek. Ez azonban másfajta nyalogatás, mint amikor jutalomfalatot kapnak. A szájnyalogatás és az oldalra nézés azt jelzi, hogy stresszesek és nem érzik jól magukat, mert valamilyen fenyegetésre számítanak. Ilyenkor csak annyit kell tenned, hogy megnyugtatod szőrös barátodat, hogy minden rendben van, és ezzel enyhíted számára a kellemetlen feszültséget.

A tanulmány nem csak arra összpontosít, hogy mit csinálnak a kutyák. Olyan területeket is vizsgál, amelyeket még kutatni kell annak érdekében, hogy megértsük, miért és hogyan gondolkodnak a kutyák, és mi zajlik az elméjükben.

Brian Hare, az észak-karolinai Duke Canine Cognition Center munkatársa legújabb, idén júliusban megjelent tanulmányában a kutyák természetes együttműködési képességének forrására összpontosít, farkaskölykökkel összehasonlítva. Csapata kimutatta, hogy a kölyökkutyák már fiatal koruktól kezdve jobban olvasnak az emberi gesztusokból, és általában jobban vonzódnak az emberhez. A tanulmány végkövetkeztetése azon alapul, hogy mivel a kutyákat több száz éve háziasítják, a velünk, emberekkel való együttműködési képességük biológiai eredetű. Szerinte elméletileg lehetséges volna a kutyákat egy bizonyos fajta gondolkodásmódra tenyészteni. A kutatócsoport megállapította, hogy a kölykök már ebben a fiatal korban is jobban vonzódnak az emberhez, ügyesebben értelmezik az emberi gesztusokat, és több szemkontaktust létesítenek, mint a farkaskölykök.

A kutyák érzékelésének és gondolkodásának kutatása jelenleg viszonylag elismert terület. Az állatokkal kapcsolatos általános kutatások már a 20. század elején elkezdődtek, de csak 20 évvel ezelőtt kezdtek el a gondolkodásukra fókuszálni, és erről a területről még mindig sok mindent nem tudunk.