A jövő fehérjeforrása: a rovar

Az elmúlt években sok szó esett a népességnövekedés, a növekvő életszínvonal, a fogyasztói életmód és az urbanizáció témáiról. A világ egyre növekvő népessége nyomást gyakorol a bolygóra, és előtérbe kerültek a környezeti jellegű problémák, valamint a közelgő élelmiszerválság.

A mezőgazdasági haszonállatok termelik meg a világon élelmiszer formájában elfogyasztott teljes fehérjemennyiség negyedét, ugyanakkor az állatok élelmiszerforrásként való tartása jelentős hatással van a környezetre, mivel kétszer annyi földterületet igényel, mind a legelők, mind a takarmánynövények termesztéséhez szükséges földek tekintetében. Az állattenyésztés emellett összefüggésben áll az üvegházhatású gázok, nevezetesen a metán kibocsátásával is. Összességében az állattenyésztés felelős az üvegházhatású gázkibocsátás 12%-áért. Ráadásul 1 kg marhahús előállításához körülbelül 15 000 liter vízre van szükség. E tényezők kombinációja negatív hatással van az éghajlatra, és hozzájárul a globális felmelegedéshez.

Mely rovarok használhatók fel?

Az EU-ban tenyésztett rovarfajok nem lehetnek patogének, illetve nem fejthetnek ki kedvezőtlen hatást a növények, állatok vagy az emberek egészségére; továbbá nem lehetnek növényi, állati vagy emberi kórokozók hordozói, és nem lehetnek védettek, sem pedig idegenhonos inváziós fajok. A nemzeti kockázatértékelések és az EFSA 2015. október 8-i állásfoglalása alapján az alábbi rovarfajokat azonosították olyan, az EU-ban jelenleg tenyésztett fajokként, amelyek esetében teljesülnek a takarmányozási célú rovartenyésztésre vonatkozó fenti biztonsági feltételek: fekete katonalégy (Hermetia illucens), házilégy (Musca domestica), közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor), penészevő gabonabogár (Alphitobius diaperinus), házi tücsök (Acheta domesticus), sávos tücsök (Gryllodes sigillatus) és banántücsök (Gryllus assimilis). Ezt a 138/2017/EU bizottsági rendelet rögzíti.

Milyen előnyei vannak a rovarfehérjének?

A fekete katonalegyet (Hermetia illucens), különösen a közvetlenül a bábozódás előtti lárváját nagyon gyakran használják állati takarmány előállítására. A lárvák átlagosan 55% fehérjét, 35% zsírt és 10% szénhidrátot tartalmaznak, magas vas-, cink-, A-, D-, E-, K- és B-vitamintartalommal, valamint kitin formájában prebiotikum-tartalommal együtt (Beynen, A.C., 2018).

A rovar teljes értékű fehérjét biztosít, olyan kiegyensúlyozott esszenciális aminosav-profillal, amely nem különbözik a halfehérjétől (Spranghers et al., 2017). A rovarfehérje emészthetősége 85% és 95% között mozog, és megbízhatóan hipoallergén is, ami ideális az ételallergiában vagy más típusú emésztési problémákban szenvedő kutyák és macskák eledelében való felhasználásra (Böhm TMSA, et al., 2018). Szintén említésre méltó az a tény, hogy a rovarfehérje kevesebb purint tartalmaz, mint más típusú állati fehérjék. A rovarból készült eledelek jelentősen csökkentik a húgyúti kövek bizonyos típusainak kialakulását is, így jól alkalmazhatók a húgyúti problémákkal küzdő állatok számára.

A rovarzsír kiváló laurinsav-forrás. Ez a zsírsav csökkenti a vér koleszterinszintjét, nem irritálja a hasnyálmirigyet, sőt idősebb kutyáknál még az idegrendszeri működésre is pozitív hatással van (Berk et al., 2021).

A rovarfehérje immunizáló tulajdonságai

A rovarfehérje kiváló forrása azoknak az anyagoknak, amelyek megvédik a szervezetet a vírusoktól és baktériumoktól, miközben természetes módon erősítik az immunrendszert (Qinghua Wu et al., 2018).

Ezek az anyagok intenzív gyulladáscsökkentő hatással is bírnak, ami különösen előnyös a mozgásszervi problémákkal küzdő kutyák számára (Ange Mouithys-Mickalad et al., 2020).

A nagyközönség körében elterjedt tévhit, hogy a kitin veszélyes az emberekre és az állatokra. Ezt a véleményt számos szerző cáfolja (pl. Lopez-Santamarina, A., 2020), akik egyértelműen kimutatták, hogy a kitin kiváló prebiotikus tulajdonságokkal rendelkezik, és mind az emberek, mind az állatok immunitására jelentősen pozitív hatást gyakorol.

Biztonságos-e a rovarfehérje?

A kisállateledel előállításához felhasznált rovarok tenyésztését a Cseh Köztársaság 2022. október 1-jétől módosított 166/1999 sz. Állategészségügyi törvénye hagyta jóvá, amelynek rendelkezései szerint a rovarfehérjéknek meg kell felelniük az emberi fogyasztásra vonatkozó valamennyi élelmiszerbiztonsági követelménynek. Természetesen nem igaz az az állítás, hogy a tenyésztett rovarok betegségeket terjesztenek. A rovartenyésztést nagyon szigorú előírások szabályozzák, ráadásul a cseh mezőgazdasági minisztérium kiadta az emberi fogyasztásra szánt rovarok tenyésztésére vonatkozó helyes mezőgazdasági és termelési gyakorlat kézikönyvét is.

Jelenleg a rovarokat nagyon ígéretes fehérje- és tápanyagforrásnak tekintik, amely vonzó tulajdonságokkal rendelkezik, és alapvető hatással van a rovarokat fogyasztók egészségére és hosszú élettartamára. Ezen okoknál fogva a rovarfehérjét egyre gyakrabban alkalmazzák majd a kutya- és macskaeledelekben. A rovarfehérje kétségtelen előnyei ellenére továbbra is folytatjuk a hagyományos receptúráinkat vörös hússal, lazaccal, nyúllal és baromfival. A rovarfehérjét tartalmazó ételek egyszerűen a Brit márka portfóliójának legújabb kiegészítői.

 Felhasznált szakirodalom:

Az állategészségügyről szóló 166/1999. sz. módosított törvény (Állategészségügyi törvény), elérhető: https://www.podnikatel.cz/zakony/zakon-o-veterinarni-peci-a-o-zmene-nekterych-souvisejicich-zakonu-veterinarni-zakon/uplne/

Berk, A., B., et al.: Medium-chain triglycerides dietary supplement improves cognitive abilities in canine epilepsy (A közepes láncú triglicerideket tartalmazó táplálékkiegészítő javítja a kognitív képességeket epilepsziában szenvedő kutyáknál), Epilepsy & Behavior, 114. szám, A. rész, 2021. január, 107608) https://doi.org/10.1016/j.yebeh.2020.107608

Beynen, A.C.: Insect-based petfood (Rovaralapú állateledel), Creature companion 2018, September: 40 – 41, https://www.researchgate.net/publication/327436986

Böhm TMSA, et al.: Effect of an insect protein-based diet on clinical signs of dogs with cutaneous adverse food reactions (A rovarfehérje-alapú étrend hatása a bőrreakciókkal járó táplálkozási mellékhatásokkal küzdő kutyák klinikai tüneteire), Tierarztliche Praxis. Ausgabe K, Kleintiere/heimtiere, 01 Oct 2018, 46(5):297-302 DOI: 10.15654/tpk-170833 PMID: 30541169 

Keclíková, A.: Hmyz v potravinách – zkáza nebo spása lidské společnosti? [Rovarok az élelmiszerekben - Végzet vagy megváltás az emberi társadalom számára?], letölthető innen: https://www.institutmodernivyzivy.cz/hmyz-v- potravinach/?utm_medium=social&utm_source=instagram&utm_campaign=blog&utm_content=hmyz-v- potravinach&utm_term=stories&fbclid=PAAaY2uOeMSZNX6L0Q7f5Oxh3xjPmr4favLkHVag7x20We_NnwRGRXIJUgcwM

Lopez-Santamarina, A. et al.: Animal-Origin Prebiotics Based on Chitin: An Alternative for the Future? A Critical Review (Állati eredetű, kitin alapú prebiotikumok: a jövő alternatívája? Kritikai áttekintés), Foods 2020, 9, 782; doi:10.3390/foods9060782

Mouithys-Mickalad, A., et al.: Black Soldier Fly (Hermetia illucens) Larvae Protein Derivatives: Potential to Promote Animal Health (Fekete katonalégy (Hermetia illucens) Lárvafehérje-származékok: az állategészségügy előmozdításának lehetőségei), Animals 2020, 10, 941; doi:10.3390/ani10060941

MZe, Zásady správné zemědělské a výrobní praxe produkce hmyzu určeného pro lidskou spotrebu [Cseh Mezőgazdasági Minisztérium, Az emberi fogyasztásra szánt rovarok tenyésztésének helyes mezőgazdasági és termelési gyakorlata], elérhető: https://eagri.cz/public/web/file/576458/Zasady_produkce_hmyzu_4__2_.pdf

Az EU Bizottságának 138/2017 számú rendelete, elérhető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/CS/TXT/HTML/?uri=OJ%3AL%3A2017%3A138%3AFULL

Qinghua Wu, et al.: Insect Antimicrobial Peptides, a Mini Review (Rovarok antimikrobiális peptidjei, rövid áttekintés), Toxins 2018, 10, 461; doi:10.3390/toxins10110461

Spranghers, T. , et al.: Nutritional composition of black soldier fly (Hermetia illucens) prepupae reared on different organic waste substrates (A fekete katonalégy (Hermetia illucens) különböző szerves hulladék szubsztrátokon nevelt prebábjainak táplálkozási összetétele), J Sci Food Agric. 2017. június;97(8):2594-2600. doi: 10.1002/jsfa.8081. Epub 2016. nov 14.